NVESZ évkönyv 2020 – Magyar Gószövetség

A Nemzeti Versenysport Szövetség az év eleji kiadványában megjelent írásokat – aktualizálva – folyamatosan közzéteszi. Mivel az évkönyv bolti forgalomban nem kapható, így az NVESZ-hez tartozó rendkívül színes sporttársadalom bemutatását azokhoz is el szeretnénk juttatni, akik nem találkoztak a kiadvánnyal. A mostani részben a Magyar Gószövetség tevékenységét, eredményeit, céljait mutatjuk be.

Egy egyszerre egyszerű, ugyanakkor bonyolult szellemi sportág – ez a gó. Szabályai körülbelül 4000 éve alakultak ki az ősi Kínában. A források legalább két kínai császárt is megjelölnek, aki a trónörökös elméjének pallérozására rendelte el a játék megalkotását udvari bölcseinél.

Az, hogy a gó szabályai ennyire egyszerűek és letisztultak, csak úgy lehet, hogy a játék nem egyszerre jött létre, hanem fokozatosan alakult ki. Minden bizonnyal nem volt egy olyan ember, aki „feltalálta” volna a gót. Sokkal valószínűbb, hogy évszázadok alatt alakult ki. A  gó játékká válásának folyamata hasonló lehetett ahhoz, ahogy a nyugati kultúrában a jóskártyákból kialakultak modern kártyajátékok. A legvalószínűbbnek tűnő elmélet eredetéről az, hogy egy jóslási eszköz volt, hasonló a Ji-Ching jóspálcikáihoz. Hasonló az eszközök egyszerűsége (pálcikák, kövek) és az is, hogy mindkettő alkalmas segítőeszköz arra, hogy a jós elrévedjen, és az alakzatokon túlmutató értelmeket, összefüggéseket keressen. Annyi lehetett a kettő között a különbség, hogy a góban sokkal több lehetőség volt arra, hogy társasjátékká váljon, és ezzel teljesen elszakadjon a jövendöléstől, míg a Ji-Ching máig megmaradt jóslásnak. Arról nagyon kevés forrás létezik, hogy a gót hogyan játszották az ősi időkben. Az egyetlen fogódzó a gó eredetéről Tibetből származik. A tibeti góról az első információk 1959-ben kerültek elő: ekkor történt, hogy egy tibeti herceg Japánban először játszott gót külföldivel. A tibeti szabályok egyértelműen ugyanazt a játékot, ugyanazt az eredetet takarják, mint a modern gó, de olyan speciális szimbólumok, tabuk befolyásolják a játékszabályokat, amelyek még a régi időkből, a szabályok letisztulása előttről származnak. Tibetbe a játék a hetedik században kerülhetett. Kínában a gó ekkor egy átmeneti állapotban volt: nagyjából ekkor alakultak ki a játék modern értelemben vett szabályai, de még éltek az ősi jóslásból eredő rítusok is, amelyek a következő évszázadban végleg kivesztek a gó szabályai közül. Tibetben gyakran megáll az idő: a gó tibeti szabályai megmaradtak olyannak, amilyen akkor lehetett, amikor kialakult a játék. Tibetben a gó még ma is egy ősi szertartás, közelebb áll a jósláshoz, mint a modern értelemben. A Magyar Gószövetség 2005-ben alakult, hogy összefogja az ország különböző részeiben évtizedek óta működő góegyesületeket.

A Magyar Gószövetség évente megrendezi a magyar bajnokságot abszolút, női, ifjúsági és páros kategóriában. Ezeken a versenyeken bárki elindulhat, aki tagja egy góegyesületnek, és kiváltja a versenyengedélyt, vagy a helyszínen rajtengedélyt vált.

Szerény versenyzői létszámukhoz képest szinten minden évben képviseli hazánkat az Európai Gó Bajnokság és a világbajnokság helyezettjei között egy-egy magyar játékos. Magyarország hírnevét Pocsai Rita és Seres Júlia öregbíti az európai női ligában. Távol-Keleten, Japánban Balogh Pál és Mérő Csaba küzd rendszeresen és sikeresen magyar színekben.

Adatlap

Magyar Gószövetség

Alapítási év:       2005

Székhely:            1114 Budapest, Bartók Béla út 19.

Elérhetőség:      info@goszovetseg.hu

Honlap:                goszovetseg.hu/

Facebook:          facebook.com/MagyarGoszovetseg

Elnök: Mátyás-Peti Csaba

Igazolt, regisztrált versenyzők száma: 110

Kiemelkedő nemzetközi eredmények (2017–2019):

2018

Európa-bajnokság

Pocsai Rita  3. hely

Ifjúsági csapat 4. hely

2019

Világbajnokság

Balogh Pál 5. hely

Európa-bajnokság

Fódi Zoltán, Pocsai Rita – páros 5. hely