NVESZ évkönyv 2020 – Magyar Postagalamb Sportszövetség

A Nemzeti Versenysport Szövetség az év eleji kiadványában megjelent írásokat – aktualizálva – folyamatosan közzéteszi. Mivel az évkönyv bolti forgalomban nem kapható, így az NVESZ-hez tartozó rendkívül színes sporttársadalom bemutatását azokhoz is el szeretnénk juttatni, akik nem találkoztak a kiadvánnyal. A mostani részben a Magyar Postagalamb Sportszövetség tevékenységét, eredményeit, céljait mutatjuk be.

A postagalambászat

A postagalamb-egyesületeknek Magyarországon 4750 tagja van. Ezek az emberek szeretettel, napi rendszerességgel gondoskodnak galambjaikról. A madarakat tréningeztetik, hogy azok április és szeptember között részt tudjanak venni a különböző postagalambversenyeken. Egy kiváló sportág, amelyben az állat és az ember összedolgozik.

Szinte biztosan tudjuk, hogy a postagalamb a szirti galambtól (Columba livia) származik. A szirti galamb főleg a partok mentén és a tengerparti sziklákon él. Ez a galamb­faj többek között Nagy-Britanniában honos, valamint a Földközi-tenger országaiban a szárazföldnek a tengerektől távol eső részét lakja. Már az ókorban Perzsiában, Görögországban és Egyiptomban is foglalkoztak galambtartással. Ekkor egy olyan tenyésztett fajta jött létre, amelyet főleg fogyasztásra szántak. Az ókori rómaiak és görögök idejében (Krisztus előtt kb. 500-ban) a galambokat már hírvivőként is használták. A postagalambtartás 1815 és 1825 között Belgiumban alakult ki. Annak idején született az az ötlet, hogy olyan galambokat tenyésszenek, amelyek gyors röptűek, és visszatalálnak a dúcukba. A kezdetben csak Belgiumban ismert hobbi később egész Európában ismertté vált. Napjainkban a postagalambsport nemzetközi szervezete, az FCI (Féderation Colombophile Internationale) 58 tagországot tömörít.

A hímnemű galambot „hímnek” hívják, míg a nőneműt „tojónak”. A hím galamb általában nagyobb és erősebb alkatú mint a tojó, valamint repülő- és fedőtollai is szélesebbek. A postagalambok gyorsan és kitartóan képesek repülni. A galamb testfelépítése teljes mértékben ehhez igazodik: így például csontjainak nagy része üreges, minek következtében a madár meglehetősen kis súlyú. Ezen kívül a postagalamb erőteljes mellizmokkal rendelkezik, amelyet a szárnyak le- és felfelé történő mozgatására használ. A két izom közül az egyik a szárnyakat lefelé, a másik pedig a szárnyakat erőteljesen felfelé húzza. A repülés sok energiát igényel. Ennek következtében a galambok a kalóriát az emlősállatoknál magasabb hőfokon égetik el. A madarak testhőmérséklete 39 és 41 fok között mozog.

A postagalamb egyike a leggyorsabban növő állatoknak. Amikor egy galamb kikel a tojásból, alig nagyobb, mint egy hüvelykujj, súlya pedig kb. 20 gramm. Öt hét után súlya meghaladja a 300 grammot, és az állat ekkorra már majdnem eléri végső, kifejlett méretét. Eddigre már a galamb az első szárnycsapásokat is megteszi.

Megszületésük után körülbelül négy hét múlva a fióka már önállóvá válik: önállóan eszik és iszik. Négyhetes korában repülni kezd. Körülbelül fél éves korában pedig már ivaréretté válik.

A Magyar Postagalamb Szövetség céljai között szerepel, hogy minél több fiatallal ismertesse meg a sportgalambászatot, amely lehetőségeket biztosít napi szinten arra, hogy a leendő ifjú sportemberek ne a számítógép előtt ücsörögjenek, vagy a telefonjaikat nyomkodják naphosszat. Bővebb információk a www.postagalamb.hu oldalon.

Adatlap

Magyar Postagalamb Sportszövetség

Alapítási év:      1882

Székhely:            1062 Budapest, Verseny u. 14.

Elérhetőség:     +36 1 342 4522

info@postagalamb.hu

Honlap címe:     www.postagalamb.hu

Facebook:          facebook.com/Magyar-Postagalamb-
Sportszövetség-103942994348370

Elnök: Hegyi György

Igazolt, regisztrált versenyzők száma: 3796 fő