Története

A Világjátékokat az olimpiához hasonlóan négyévente rendezik meg, mindig a nyári játékokat követő évben. Az olimpián kívüli sportágak seregszemléjét a Világjátékok Nemzetközi Szövetségének (IWGA) égisze alatt rendezik. Az esemény 11 napon át tart, és akárcsak az olimpia, látványos megnyitó ünnepséggel kezdődik és egy felszabadult záróünnepséggel fejeződik be.

Amellett, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság minden egyes Világjátékok eseményt támogat, az IWGA határozottan elfogadja és betartja az olimpiai mozgalom minden, a sport társadalmi értékeit illető elvét. A kvalifikációs és kiválasztási kritériumok megállapításával a nemzetközi szövetségek biztosítják azt, hogy a Világjátékok minden versenyszámában a legmagasabb színvonalú versenyeket láthassanak a nézők.

Lényeges különbség az Olimpia és a Világjátékok lebonyolítása között, – amellett, hogy a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) elfogadja és betartja az olimpiai mozgalom minden, a sport társadalmi értékeit illető elvét és a Nemzetközi Olimpiai Bizottság támogatja is a játékokat -, hogy az eseményt már meglévő helyszíneken, megfelelő méretű létesítményekben kell megrendezni, ehhez igazítva a Világjátékokon résztvevő sportágakat. Így nem kell új létesítményeket építeni, és a rendező ország infrastruktúráját bővíteni. Ez a feltétel befolyásolja a programot és nem minden IWGA sportág szerepel szükségszerűen minden Világjátékon. A tapasztalatok alapján 25-35 IWGA sportág szerepel egy-egy Világjátékok hivatalos versenyprogramján.

Az első Világjátékoknak 1981-ben Santa Clara adott otthont, de ezen Magyarország nem vett részt. A következő öt megmérettetésen a búvárúszók képviselték hazánkat, s többször is aranyéremmel tértek haza. Magyarország először a 2005-ös duisburgi Világjátékokon vett részt szervezett csapattal, a Nemzeti Sportszövetség koordinálása mellett. Hazánkat 12 sportág 63 sportolója képviselte. A tajvani Kaohsiungban ugyancsak 12 sportág, de már 74 magyar kiválósága vett részt az olimpián kívüli sportágak közös versenyén. 2013-ban Kolumbiában, Caliban, szintén 12 sportágban 58 versenyző vett részt.

A magyar résztvevők a világjátékok történetében eddig 8 arany-, 15 ezüst- és 16 bronzérmet szereztek, a legeredményesebben az 1985-ös londoni viadalon szerepeltek, amelyen négy arany-, öt ezüst- és öt bronzérem lett a magyar indulóké. A legutóbbi tajvani Világjátékokon S. Kovács Ádám karatésunk arany érmet nyert hazánknak. 

2017-ben Lengyelországban, Wroclawban kerül megrendezésre a X. Világjátékok 2017. július 20-30 között.

A Világjátékok története számokban

Év

Rendező város

Sportág

Résztvevők

I.

1981

Santa Clara (Egyesült Államok)

18

1500

II.

1985

London (Nagy-Britannia)

23

2000

III.

1989

Karlsruhe (Németország)

45

4000

IV.

1993

Hága (Hollandia)

30

2600

V.

1997

Lahti (Finnország)

30

2500

VI.

2001

Akita (Japán)

26

2500

VII.

2005

Duisburg (Németország)

33+6

3000

VIII.

2009

Kaoshiung (Tajvan)

31

3200

IX.

2013

Cali (Kolumbia)

,